Nem írok sok újdonságot azzal, hogy egy rövidebb- hosszabb ideig tartó alvásmegvonás a figyelmi funkciók csökkenésével jár- hiszen, akivel már előfordult, hogy rövidebb- hosszabb távon nem aludt jól vagy eleget, azzal bizony könnyen előfordult, hogy a figyelme is rosszabb lett.

Mindenesetre számosították a kutatók a figyelmi teljesítményt. 58%- kal vagyunk rosszabbak kevés alvás esetén (kevés alvás alatt a 4 órányi éjszakai alvást értem).

Főleg a hirtelen változásokra adott figyelmi funkciók (figyelmi váltás) érintettek (pl.: vezetés közben váratlanul lelép valaki az útra elénk, vagy nem vesszük észre, hogy sárgára váltott a lámpa), aztán azok a helyzetek, amikor a figyelmünket egy dologra kellene összpontosítani- fókuszált figyelem (pl.: dolgozatírás).

A figyelmi funkciók teljesítménye gyermekek esetén is csökken félidős alvások esetén.

Időközben azt is sikerült megállapítani, hogy a csecsemők agyában valóban eltérés keletkezhet kevés alvás esetén (tehát ha fele annyit alszik, mint az az életkorának megfelelő lenne).

Most akkor mi a jó a gyereknek? Mennyit kell aludnia?

A gyereknek mindig az a jó, amit a szülői jónak gondolnak. Rengeteg irányvonal van az alvással kapcsolatban is (együtt alvás, külön alvás, nem baj ha kel a gyerek óránként, baj ha a gyerek kel óránként stb..). Továbbra is hangsúlyozom, hogy nem „módszert” nyomunk le a gyerek és a család torkán, hanem olyan eszközöket, módszereket keresünk, ami mindenkinek jó (tehát a családnak és a gyereknek is) és amiben mindenki jól alszik és kipihent.

Nagyon sokat olvasni az interneten (még mindig), hogy nem baj, majd kinövi, ez egy ilyen időszak stb….Igazából (és ezt most kérem értő olvasással értelmezni), minden szülő eldönti, hogy mit szeretne a gyerekének és a családjának. Evolúciósan egész biztosan nem vagyunk berendezkedve a hosszan tartó nemalvásra- se a gyerek, se mi felnőttek. Ezt már nagyon sok helyről kutatásokkal is alátámasztották a kutatók. De ettől függetlenül én elfogadom, ha egy család hónapokon, éveken keresztül úgy dönt, hogy nekik az úgy jó, hogy nem alszanak és mindenki fáradt.

Az alvás részben tanult viselkedési forma. Tehát nem úgy születünk a világra, hogy tudja a szervezetünk, hogyan kell magát kipihennie. A gyerek elalszik persze, ha már nagyon fáradt, de az elalvás az átalvás és az ébredés részben hormonális, részben pedig tanulható. Tehát a szülőnek meg kell tanítani a gyerekét elaludni, átsegíteni az éjszakai ébredéseken, megtanítani visszaaludni. Miért is kellene tudnia a szülőnek, hogyan tanítsa meg ezt a gyerekének? Ehhez ma már lehet és szabad segítséget kérni.

Mikor és kihez forduljunk segítségért?

Segíteni annak a családnak lehet, aki segítséget kér. Az, hogy a szülők kiben bíznak meg, melyik módszer mellett voksolnak, szintén nagyon fontos. A rengeteg irányvonal közül olyat érdemes választani, amit magukénak éreznek, amiről elhiszik, hogy az tényleg segíteni fog nekik.

Nagyon bízunk abban, hogy posztjaink a segítségetekre vannak, akár nevelésben, akár fejlődésben és a jobb éjszakákhoz is hozzásegítenek Titeket 😊