Az ún. mágikus gondolkodás a kisgyermekek életkori sajátossága, amely a varázslatos világba vetett hitet jelenti, és nagy szerepe van az egészséges személyiségfejlődésben.Egyre több család gondolja úgy, hogy miért csapná be a gyereket hazugságokkal, ezért megmondják neki, hogy anyától és apától kapja a csomagot, és a piros ruhás férfi a plázában egy alkalmi munkavállaló, aki ugyanúgy a metróval megy haza este. Ezek a gyermekek óvodába kerülve senkinek nem említik, amit már tudnak, és ők az elsők, akik közel akarnak kerülni a Mikuláshoz, és a legjobban örülnek azajándéknak. Miért?Mert a gyerekek szeretnének hinni, és ha már elég nagyok ahhoz, hogy tudják az igazat, akkor pedig szeretnek játszani. Az igazságos világba vetett hit (ha jól viselkedem, csomagot kapok), felnőtt korban is megmarad, és úgy érzi a gyermek, hogy egy külső független személytől kap igazságos visszajelzést a viselkedésére, amely erősíti az önbizalmát.És nem utolsó sorban: szeretnek kapcsolatba kerülni a varázslattal. Egy a Mikulás által hátrahagyott nyom, vagy az előkészületek kellemes izgatottsággal töltik el a gyermekeket, és gazdagítják érzelemvilágukat.Ha gyermekünk fél, vagy egyenesen retteg a Mikulástól, ne erőltessük, hogy menjen közel hozzá, beszéljen vele, vagy üljön az ölébe! Lehetséges, hogy a ruhája színe, a hangja, vagy a szakáll taszítja a gyermeket, vagy csak egyszerűen fél, mert valaki fenyegetésre használta a Mikulást. Ilyenkor érdemes csak a „láthatatlan” bizonyítékokat előnyben részesíteni, ne erőltessünk semmit, amit a gyermek nem szeretne.