Az újszülött immunrenszere „tisza lap”, még nem ismeri a környezete kórokozóit, ezért nem is tud védekezni ellenük. Bár az anyaméhben a placentán keresztül kap valamennyi immunsejtet, ám ez nem elég ahhoz, hogy tartós védelmet alakítson ki a baba szervezete. A friss anyatejjel valamennyi újabb immunitást szerez, de igazán a szervezet a betegségekkel való találkozáson keresztül fejleszti ki a védekezőképességét (ezért van, hogy az első életévben, illetve a közösségbe kerülés első évében nagyon sokat betegeskednek a gyerekek). Szintén az immunrendszer hatékony működését szolgálják a kötelező és választható védőoltások, amelyek során éppen annyi legyengített kórokozót juttatnak a baba szervezetébe, amellyel könnyűszerrel meg tud birkózni, és így kialakíthatja az immunitást a súlyos gyermekbetegségek ellen.

Sokan idegenkednek a kötelező oltásoktól, mert úgy vélik, így „tisztán tartják” a gyermek szervezetét, és nem engednek utat az oltások szövődményeinek, amelyek általában 10 000-ből egy gyermeket érinthetnek. A legtöbb esetben az sem bizonyított, hogy az érintettnek vélt gyermekek egészségi állapota a védőoltás szövődményeként változott meg. Felmerülhet még bennünk, hogy az oltások csak a nagyon ritkán előforduló betegségek ellen védenek (ki látott mostanában torokgyíkkal szenvedő gyereket?) Fontos azonban tudnunk, hogy az oltások bevezetése előtt ezek rendkívül gyakori betegségek voltak, szinte alig akadt kisgyermeket nevelő család, aki ne találkozott volna ezekkel a betegségekkel. Az oltások elterjedése segített visszaszorítani ezeket a betegségeket, amelyek a legtöbb esetben halálos kimenetelű, vagy maradandó károsodást okozó gyermekbetegségeket előznek meg, mint például a gyermekbénulás, a tuberkolózis, vagy a torokgyík; ezért nem találkozunk már ma velük. Viszont ha a népesség egy része úgy dönt, hogy nem adatja be a gyermekének a kötelező oltást, akkor egyrészt nem mehet intézményesített közösségbe (ilyen a közoktatás minden formája) és növeli az esélyt arra, hogy a szervezetében az adott kórokozó teret nyerjen, elszaporodjon, esetleg mutálódjon, így kialakítva a már legyőzött betegségek egy új válfaját, ami ismét veszélyt jelenthet az ő, és a többi gyermek szervezetére is, így megjelenhet például a tuberkulózis egy új válfaja. A következőkben felsorolt védőoltások mindegyike kötelező, és ingyenes, a gyermek egészségügyi kiskönyvében bevezetésre kerül, amelyet fel kell majd mutatni a bölcsődében és az óvodában.

BCG: Ezt a születést követően még a kórházban kapja meg a baba, tuberkulózis és gümőkór ellen nyújt védelmet egy éves korig. Az oltás helye 4 hetes korban láthatóvá válik a felkaron, de a kipirosodás magától eltűnik.

Kombinált oltások 2 hónapos korban:DPTa+IPV+Hib (diftéria/torokgyík + pertusszisz/szamárköhögés + inaktiváltpoliomyelitisz vírus/ gyermekbénulás + Hemofilusz okozta agyhátyagyulladás és a (13 féle) pneumococcus/tüdőgyulladás

A pneumococcus baktériumok csecsemőkben és kisdedekben agyhártyagyulladást, szepszist, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak

Kombinált oltások 3 hónapos korban: DaPT+IPV+Hib torokgyík + szamárköhögés +  gyermekbénulás + Hemofilusz okozta agyhátyagyulladás ellen

  1. hónapban szintén 2 oltás következik, a 2 hónaposan kapottakat ismétlik: DPTa+IPV+Hib torokgyík + pertusszisz/szamárköhögés  + gyermekbénulás + Hemofilusz okozta agyhátyagyulladás kombinált oltás és a (13 féle) pneumococcus/tüdőgyulladás
    12. hónap pneumococcus 13 törzse ellen
    13. hónapbárányhimlő
    15. hónap MMR- morbilli-mumpsz-rubeola/ kanyaró –mumpsz-rózsahimlő

16. hónap varicella/bárányhimlő
18. hónapban megismétlik a 2 hónapos korban kapott kombinált oltásokat:DPTa+IPV+Hib (diftéria/torokgyík+ pertusszisz/szamárköhögés + inaktiváltpoliomyelitisz vírus/ gyermekbénulás +Hemofilusz okozta agyhátyagyulladás