Integratív játékterápia
Ahol a játék mesél, és minden érzésnek helye van
A gyermekek számára a játék a legtermészetesebb önkifejezési forma. Sokszor olyan gondolatokat, érzéseket és élményeket is a játékukon keresztül fejeznek ki, amelyeket még nem tudnak vagy nem képesek szavakba önteni.
A játékterápia során biztonságos, elfogadó és támogató légkört teremtünk, amelyben a gyermek a saját tempójában, játékos formában fejezheti ki mindazt, ami benne zajlik.
Különböző kreatív játékeszközök (pl.: figurák, bábok, kártyák, társasjátékok, festés, rajzolás, stb.) segítségével a gyermek belső világa is megjelenhet. A játék során felszínre kerülhetnek örömök, félelmek, vágyak, belső konfliktusok és nehezebb élmények, amelyek megértéséhez és feldolgozásához támogatásra lehet szüksége.
A játékban nincs jó vagy rossz válasz, nincs előre meghatározott történet vagy elvárt teljesítmény. A gyermek szabadon alkothat, gondolkodhat, próbálkozhat, miközben megtapasztalhatja, hogy érzései elfogadhatók, és minden érzésének helye van.
Miben tud nektek segíteni az integratív játékterápia?
Dr. Eigner Bernadett által kidolgozott megközelítéssel a szülők segítséget kaphatnak ahhoz, hogy jobban ráhangolódjanak gyermekükre, érzelmi állapotára, jobban megértve a viselkedés mögött álló okokat. Több lehet a közös élmény, játék és harmonikusabb a szülő-gyermek kapcsolat. A gyermek várhatóan hatékonyabban tudja mozgosítani belső erőforrásait.
Az integratív játékterápia többek között az alábbi területeken nyújthat támogatást:
- Szorongások, félelmek és belső feszültségek kezelésében.
- Az érzelmek felismerésének, megértésének és kifejezésének támogatásában.
- Nehezebb élethelyzetek, változások és veszteségek feldolgozásában.
- Az önbizalom és az érzelmi biztonság erősítésében.
- Kapcsolati és beilleszkedési nehézségek megértésében és kezelésében.
- A szülő-gyermek kapcsolat támogatásában és a kölcsönös megértés elősegítésében.
A szülők szerepe a terápiában
A szülők jelenléte és együttműködése kiemelten fontos része lehet a terápiás folyamatnak. A gyermek érzelmi fejlődésére és biztonságérzetére ugyanis jelentős hatással van a családi környezet és a mindennapi kapcsolatok minősége.
A közös munka során a szülők nem csupán információt kapnak gyermekük nehézségeiről, hanem lehetőséget kapnak arra is, hogy közelebb kerüljenek gyermekük belső világához, jobban megértsék viselkedésének hátterét, és felismerjék, hogyan támogathatják őt a hétköznapokban.
A szülőkkel történő konzultációk, valamint az egyes közös alkalmak segítenek abban, hogy a terápiás tapasztalatok a családi életben is hasznosíthatóvá váljanak.
A szülői részvétel formája és mértéke minden esetben a gyermek szükségleteihez és a terápiás célokhoz igazodik.
Hogyan épül fel a terápiás folyamat?
A terápiás folyamat általában több, egymásra épülő találkozásból áll. Minden gyermek és család más, ezért a találkozások száma, sorrendje és tartalma az egyéni szükségletekhez igazodhat.
Egy lehetséges terápiás folyamat főbb lépései:
- Első találkozás a szülőkkel – problémafeltárás
- Anyával történő konzultáció
- Gyermek és anya közös alkalma
- Apával történő konzultáció
- Gyermek és apa közös alkalma
- Gyermek megfigyelése a játékban 2-3 alkalom
- Második találkozás a szülőkkel – szóbeli visszajelzés
A fenti sorrend egy általános tájékoztató, a tényleges terápiás folyamat minden esetben a gyermek és a család igényeihez igazodik.
Megfigyelés és kiértékelés
A terápiás folyamat során egyes játékhelyzetekről videófelvétel készülhet, amelyeket a szakember később részletesebben is áttekinthet és elemezhet.
A felvételek és a foglalkozások során szerzett megfigyelések segítenek árnyaltabban megérteni a gyermek játékát, érzelmi megnyilvánulásait, kapcsolódási módjait és viselkedésének egyes jellemzőit.
A videófelvételek készítése kizárólag a szülő előzetes, tájékozott hozzájárulásával történik, a gyermek életkorának és érettségének megfelelő tájékoztatása mellett. A felvételek kezelése bizalmasan, az adatvédelmi és adatkezelési előírásoknak megfelelően történik.
Sofi integratív játékterapeuta-jelölt hisz abban, hogy minden gyermeknek megvan a maga története. Sokszor nem szavakkal meséli el, hanem egy figurával, egy kártyával vagy egy közösen kitalált történettel. A mi feladatunk, hogy figyeljünk rá, megértsük, és támogassuk abban, hogy megtalálja a saját válaszait.
