Vizsgálat:

A folyamat minden esetben egy komplex pedagógiai vizsgálattal kezdődik. Ennek az egyik szerves része az anamnézis felvétel; vagyis kikérdezzük a szülőt a terhességről, a szülésről és a gyermek addigi fejlődéséről. 3 év alatti gyermeket csak és kizárólag szülői jelenlétben vizsgálunk.

Babavizsgálat:

az édesanya és/vagy édesapa minden esetben jelen van gyermekével a vizsgálaton.

Pedagógiai módszerek segítségével a következő területekre terjed ki a vizsgálat:

  • nagymozgás
  • finommozgás
  • szociális és érzelmi fejlődés
  • nyelv és beszédfejlődés
  • gondolkodás, adaptációs fejlődés
  • önellátás (ezt csak kérdés formájában tesszük fel a szülőnek, nem szükséges nálunk étkezni)
  • kérdőív segítségével megvizsgáljuk a gyermek szenzorosságát
  • ezek mellett történik egy fiziológiás vizsgálat (szimmetria, tartás, lábfej)

1-3 év közötti gyermekek vizsgálata:

A vizsgálat egy spontán játékkal kezdődik, ahol a gyermek maga választja ki a játékot vagy éppen az előkészített akadálypályát. A szakembereknek rengeteg visszajelzést ad az, hogyan játszik a gyermek egyedül, hogyan fedezi fel a teret egyedül. Természetesen mi is találkoztunk már visszahúzódóbb gyermekkel, aki nem próbálta ki az előkészített játékokat. Ebben az esetben a szülői beszámolóra hagyatkozunk; vagyis arra, hogy a szülő mit lát, otthon hogyan játszik a gyermek, mennyire képes elfoglalni magát, mennyire képes belemélyedni a játékába.

Ezután kezdődik a direkt feladathelyzet, amit életkornak megfelelően, játékba ágyazottan vonjuk be a gyermeket (szülői segítséggel, jelenléttel) a feladathelyzetekbe.

A vizsgálat ezekre a területekre terjed ki:

  • nagymozgás
  • finommozgás
  • szociális és érzelmi fejlődés
  • nyelv és beszédfejlődés
  • gondolkodás, adaptációs fejlődés
  • önellátás (ezt csak kérdés formájában tesszük fel a szülőnek, nem szükséges nálunk étkezni)
  • kérdőív segítségével megvizsgáljuk a gyermek szenzorosságát
  • ezek mellett történik egy fiziológiás vizsgálat (tartás, lábfej)

A vizsgálatokra 45-50 perces idősávot hagyunk. A legtöbb esetben nem tudunk ennyi mindent megvizsgálni egy alkalommal. Ha kicsúszunk az egy alkalomból, akkor igény szerint megbeszélünk a szülővel  még egy időpontot az átfogó vizsgálatra. Tapasztalataink szerint egy pici gyermek ez alatt az idő alatt tudja kihozni magából a maximumot, éppen ezért inkább 2x találkozunk egy családdal (ha szükséges).

Vizsgálat célja (babák és bölcsisek esetében is): az objektív mérőskála és a szubjektív benyomás alapján megnézzük, hogy a gyermek melyik területen, mennyire tér el az életkorától. A vizsgálati eredmény tükrében javaslatot teszünk a következő lépésekről. A szülő a vizsgálat végén kap egy szóbeli visszajelzést.

Igény esetén kiegészítő vizsgálatokra is teszünk javaslatot, például: logopédiai vizsgálat vagy pszichológiai vizsgálat.

A használt vizsgálati skáláink: BKFK SEED fejlődési skála és szenzoros kérdőív (DSZIT).

Fejlesztés:

Amennyiben heti rendszerességgel tanácsoljuk a fejlesztést Fejlesztőházunkban, úgy van lehetőség egyéni fejlesztésre (gyógypedagógussal vagy konduktorral).

A csoportos tornáink közül a fiatalabbaknak mindenképpen a bölcsis tornát szoktuk tanácsolni.

A nagyobbaknak (3 év felett) a mini szenzomotoros csoportjainkat.

Mindkét foglalkozás 45 perces. A bölcsis torna szülői jelenléttel történik.

A mini (3-4 fő) szenzomotoros csoportban a gyerekek már szülő nélkül vesznek részt a foglalkozáson.

Foglalkozunk mozgásfejlesztéssel, beszédindítással, figyelmi problémákkal, viselkedés problémáival, kognitív fejlesztéssel, finom manipulációs fejlesztéssel.

Terápiás módszereink között megtalálható: konduktív torna, DSZIT terápia, TSMT terápia. Minden fejlesztést a gyermekre/csoportra szabunk.

Egy-egy foglalkozáson belül vannak vezetett részek és vannak olyan helyzetek is, amikor a gyermek saját ötletére hagyatkozva építünk akadálypályát. Nagyon fontosnak tartjuk a szenzoros torna eszközöket,  amiből akadálypályát építünk. Szeretjük a fejlesztés közben alkalmazni az életkorra szabott társas játékokat, fejlesztő játékokat amit főleg a kognitív fejlesztésben alkalmazunk. Fejlesztőházunk nagyon szépen fel van szerelve mind szenzoros torna eszközökkel, mind társasokkal, fejlesztő játékokkal.

Bölcsis torna:

Ez egy olyan komplex fejlesztés, amin jelen van a szülő és a gyermek is. Tapasztalt szakember vezetésével zajlik a bölcsis torna.

A foglalkozás 45 perces.

20-25 perc vezetett torna és 20-25 perc szabad tornából áll a foglalkozás.

A vezetett torna alatt a konduktor/ gyógypedagógus által mutatott feladatokat végzik a gyermekek szüleik segítségével.

Közös köszöntő mondókázással, énekléssel kezdjük a tornát.

Ezután tüskés labda segítségével bemelegítjük a lábakat.

Következnek a futós, sétálós játékok.

Ezt követi a szenzoros lépegető kövekből felépített sétálós  akadálypálya. Ez nagyon szépen hat a szem- láb koordinációra, erősíti a lábizmokat és a különböző felületek pedig a bőringerlést stimulálják. Nagyobb gyerekekkel már gyakoroljuk a lépcsőzést és a magasból leugrást.

Ezután változatos feladatokkal segítjük a gyerekek fejlődését- még mindig vezetett játékos feladatok keretén belül. Elő kerül a varázspálca, a karika, a kendő, a babzsák.

A buborékfújás is nagy kedvenc, az is gyakran előkerül még. Szépen hat a száj körüli izmokra, a beszédfejlődésre. A gyerekek ügyesen pukkasztják a bubikat, ami a szem-kéz koordinációban és a mutató ujj külön választásában segít a gyermekeknek.

Tükör előtt ismerkedünk a testrészeinkkel, érzékszerveinkkel.

A nagykendő és a labdás- tölcséres feladatok minden gyermeknek a kedvencei közé tartoznak. Ezzel zárul a vezetett játékos fejlesztő torna.

Sok kisgyermek felveszi a megfigyelő szerepet a bölcsis tornán- ezzel sincs semmi baj. Elegendő időt és teret hagyunk arra, hogy a gyermek feloldódjon és bekapcsolódjon a játékba.

A vezetett játékos fejlesztő torna mindig ugyanarra a sémára épül fel. A feladatokat csoportfüggvényében változtatjuk.

Ez óriási segítség a szülők számára is. Látják, hallják és maguk is megtapasztalják, hogy mik azok a mondókák, dalok, mozdulatok, amiket gyermekükkel érdemes a hétköznapokban énekelni. Melyek azok a játékok, amiket érdemes otthonra is beszerezni. A legtöbb szülő megerősítést nyer abban, hogy mit és hogyan érdemes játszani a gyermekével.

Az akadálypálya, a szabad próbálkozás és felfedezés is rendkívül fontos a bölcsis korosztályú gyermek számára. Az önálló felfedezés is rengeteg tanulási lehetőséget biztosít a gyermek számára.

Biztonságos környezetben, támogató szülő mellett próbálhatja ki a szenzoros eszközöket- mint például a forgó szék, különböző hinták, létrák és csúszdák.

A torna vége: minden kisgyermek pecsétet kap a kézfejére. Egyrészt nagyon büszkék erre a pecsétre, mert tényleg „megdolgoztak” érte, másrészt pedig szépen erősíti a szem-kéz koordinációt azon keresztül, hogy nézegeti a gyermek a kezét.

Mire jó a bölcsis torna?

  • a gyermek folyamatosan másol- a tanulásnak ez az egyik alapja
  • a gyermek folyamatosan önállóan felfedez- ez a tanulás másik alapja (még a vezetett játékos torna résznél is önálló próbálkozásról beszélünk, mert a szülő csak támogatja a gyermeket, de nem oldja meg helyette a feladatokat)
  • szépen hat az izomtónusra, a nagy-mozgások, a finom mozgások fejlődésére
  • szépen hat a beszéd fejlődésre. A mozdulatokat folyamatosan összekötjük gyermekdallal vagy mondókával
  • szépen hat a tartásra, lúdtalpra, aszimmetriára. Ebben az életkorban hagyományos gyógytornáról még alig beszélhetünk. Ez a fajta foglalkozás bizonyítottan pozitívan befolyásolja a kóros lábtartást és tartási problémákat.
  • a szenzoros feldolgozó rendszert is pozitívan befolyásolja az akadálypálya elemein, a különböző felületű játékokon keresztül
  • szépen hat a figyelemre. A vezetett torna alatt 3-5 percenként eszközt és ezzel feladatot is váltunk. Nagyjából ennyi a figyelme egy bölcsis korú gyermeknek
  • a csoportos lét önmagában ösztönző és szocializációs hatása van

Babatorna:

Egyéni óra keretén belül konduktor, gyógypedagógus várja a családot. Minden felmerülő kérdést igyekszünk megválaszolni az egyéni foglalkozás keretén belül.

Minden esetben anamnézis felvételével indul a folyamat. Az anamnézis önmagában már sok kérdésre választ adhat.

Az anamnézis felvétel ideje alatt a baba életkorától függően szabadon mozog (ha már kúszik, mászik), vagy pedig anyukája, apukája közelében ismerkedik az új hellyel.

A babatorna egy olyan komplex foglalkozás, ami kiterjed a gyermek mozgására, kognitív fejlődésére, beszédfejlődésére, izomtónusára, koordinációjára, szenzoros rendszerére.

Minden esetben arról a pontról indul a közös munka, amit a baba már biztosan tud.

Közösen (család és a terapeuta) tevékenykedik mindenki azon, hogy a babának a legjobb legyen, a maximumot tudja kihozni az adott helyzetből.

Sok esetben tornázunk a babával; megkésett mozgásfejlődésű gyermekek esetén, kóros tartás esetén, mozgássérült babákat is ellátunk. A torna egy részét megtanítjuk a szülőknek, így ezt ők otthon is tudják napi szinten gyakorolni. Ilyen tornák: kartorna, lábtorna, nyaktorna, csípőtorna. A torna minden esetben aktivitásra épít és a babával közösen végezzük a gyakorlatokat.

A tornát kiegészítjük életkornak, érettségnek megfelelő játékokkal, ami gyönyörűen hat a baba kognitív képességére. Motiváljuk a babát arra, hogy pl.: nyúljon a karjával, kússzon- másszon a baba.

Már egész pici korban észre lehet venni, ha a figyelme elterelődik, nehezen köthető le a gyermeknek. Átbeszéljük a szülőkkel a napi ritmust, az ingeráradatot és konkrét helyzeteket mutatunk arra vonatkozólag, hogyan lehet a babával otthon közösen játszani, ami aztán átfolyik abba, hogy a baba elmélyültebben, önállóan játszik-> ez ugye a végcél.

Végig nézzük a baba testét, izomtónusát, ízületi helyzetét. Ha szükséges, akkor javaslatot teszünk egy manuálterápiás folyamatra, egy nyújtó folyamatra, egy lazító folyamatra. Ezek a módszerek egymást kiegészítve nagyon szépen hatnak a baba idegrendszerére és remekül reagál rá a baba. A szülők már az első- második alkalommal érzik a pozitív változást- könnyebb öltöztetni, fürdetni, könnyebben tud szopizni a baba.

Megfelelő ingereket biztosítunk a babának és ezeket az ingereket megtanítjuk a szülőnek- így otthon tudják ezt gyakorolni.

Beszélgetünk az életkornak megfelelő játékokról. Nagyon fontos a kognitív fejlődés szempontjából, hogy a baba mit és mennyit játszik egyedül, illetve mennyit játszanak vele a szülők.

Átbeszéljük az életkornak megfelelő „babateret”. Hova tegyük le, hol legyen a játszó felület.

Megbeszéljük, hogyan lehet a babát karban hordozni- miért fontos különösen az elején, hogy mindkét oldalt nézelődjön a baba a vállunk felett.

Természetesen rendszerint felmerülnek azok a kérdések, hogy akkor melyik fejlődési skálát vegyék figyelembe a szülők- erre is adunk nekik pár tippet.

A babatorna sok esetben egy olyan komplex tanácsadás, ahol a szülőnek adunk eszközt a kezébe és ezzel biztosítjuk a gyermeknek a megfelelő fejlődést.

Kik foglalkoznak korai fejlesztéssel?

Minden esetben diplomás konduktorok, gyógypedagógusok, gyógytornászok, akik legalább 2 éves tapasztalattal rendelkeznek.

Tanácsadás: a Fejlesztőházban életkorának megfelelően baba szüleit tanáccsal látjuk el. Pl: milyen játékot vegyenek, mi a mozgásfejlődés következő állomása. Semmi esetre sem vesszük be egy hosszantartó terápiába a babát, amennyiben arra a független vizsgálatok nem adnak okot.

Korrekció- Prevenció: Amennyiben minimális eltérést tapasztalunk a babánál életkrához képest, úgy megfelelő preventív tanácsadást tartunk a szülőknek és a babát után követjük.

Utánkövetés: minden esetben tanácsoljuk a szülőnek, hogy időközönként jelenjen meg babájával egy általános, ám komplex vizsgálaton, amennyiben bármi eltérést tapasztal vagy korábban ezt megbeszéltük, vagy orvosi- védőnői utastásra.

Fejlesztés, terápia: tervszerűen felépített, egyénre szabott, orvosi és pedagógiai vizsgálatokra épülve történhet csoportos vagy egyéni formában. Igény szerint heti 1 vagy több alkalommal.

Egyéni terápia: heti rendszerességgel törtnő fejlesztés szakember vezetősével.

Mikor érdemes jelentkezni?

  • eltérő izomtónussal rendelkeznek: feszes vagy hipotón izomtónus
  • a mozgásfejlődés megakad, vagy korához képest le van maradva ( nem tolerálja a hasra fektetést, 3. hónap körül nem emeli a fejét, ha a hasán van)
  • aszimmetrikus nyaktartás, aszimmetrikus gerinc, láb deformitások
  • aszimmetrikus mozgás kivitelezés (csak az egyik oldalra gurul, csak az egyik oldalra fordítja a fejét)
  • nem vesz fel szemkontaktust
  • ha megszokott vagy kialakulóban lévő, ám már ismert hétköznapi helyzetekre sírással reagál: öltözködés, fürdetés, etetés

Rizikó csoportok:

  • kora szülött babák
  • kis súllyal született babák
  • ikerterhességből született babák
  • komplikáció a szülés során- erre akkor is érdemes odafigyelni, ha nincs zárójelentés a kórházból
  • baleset
  • hippoxiás állapot (akár rövid időre is- félre nyelt valamit)
  • azok a gyerekek, akik szakértői véleménnyel rendelkeznek
Jelentkezés