Tényleg minden babának „kell” fejlesztésre járnia? Gyakran tálalom magam szemben ezzel a kérdéssel és azt kell hogy mondjam (bár magam ellen beszélek) NEM!!

Van egy kedvenc mondatom egy szülő csecsemő konzulens kollégámtól: egy családdal onnantól kell (és szabad) foglalkozni, hogy a SZÜLŐ úgy érzi kérdése vagy megoldandó problémája van.
Ugyanúgy a munkám része MEGNYUGTATNI a szülőt és ameddig igénye van rá „fogni” a kezét, segíteni a babáját a fejlődés útján.
Mit értek ez alatt?
Minden alkalommal, ha jön a család megnézni a baba izomtónusát, mozgásfejlődését, játék tevékenységet, kognitív és beszéd fejlődését és szociális fejlődését.
Ezekről a területekről visszajelzést adni. Ha minden rendben, az a legjobb->ez egy tanácsadás😉🙏 ha szükség bármilyen prevenció, akkor azt őszintén, érthetően megbeszélni a szülővel, úgy hogy közben nem ijesztgetem a szülőket valótlan dolgokkal (nem kúszik ➡️tuti diszlexiás lesz…vannak egyéb kijelentések is, amikkel azért tudnék vitatkozni…de talán majd egy következő posztban írok ezekről). Ha pedig folyamatos fejlesztés vagy egyéb vizsgalatot tartok fontosnak, azt is megbeszélni a szülővel.
Maradjunk egy preventív jellegű tanácsadásnál. Mit szoktunk általában „tanácsolni”. Arra nagyon ki vannak éhezve a szülők, hogy milyen játékot vegyenek a gyerekeknek es azzal hogyan tudnak játszani. Át szoktuk beszélni, hogy milyen mondókákat kezdjenek el mondogatni a gyerekeknek ( Rövid egyszerű dallamos mondóka). Az anyukákat mindig szoktuk bíztatni, hogy kezdjenek el játszóra járni (tudom hogy nagyon hideg van, de ha jobb az idő akkor azt érdemes kihasználni) és ülő babát már nyugodtan be lehet tenni a baba hintába és lehet neki énekelni is. Nem kell kétségbe esni ha esetleg nem tetszik a babának elsőre (fokozatosság elve->először megnézni együtt, aztán meglökni együtt, majd beleültetni és ha minden rendben, mehet is a hintázás). Szoktuk bíztatni a szülőket, hogy a babákat „vonják” be a főzésbe (már ha van erre idő). Fogja meg a nyers tésztát, a zöldségeket, az edényt…mindent, ami biztonságos. A babának egy idő után az lesz érdekes, amivel a felnőtt foglalkozik és az lesz a játék is. Ez egy nagyon fontos időszak az agy fejlődés szempontjából. És hát amit valójában megtapasztal arról lesz az agyában emlékképe. A kúszni tudó baba szeretné felfedezni a világot és onnantól nincs megállás. Minden érdekli, mindent magába akar szippantani. És az agy ebben az időszakban a legfogékonyabb a tanulásra. A 2. életév végére az agy mérete eléri a felnőtt agynak kb. a 2/3-át (ez a fizikai mérete). De vissza a prevencióhoz. Azt is meg szoktuk beszélni, hogy mit lehet otthoni körülmények között tornázni. Lehet karban, plédben, hintában, nagylabdán hintázni->figyeljünk a baba jelzéseire és ne ingereljük túl. Lehet akadály pályázni (párnak, alagút, bunker). Ülő babával lehet már „páros” játékokat játszani (húzz húzz engemet). Nagyon szeretik a „tapiköveket”. Szoktuk tanácsolni a bújócskázást 😉 és sok sok játekot, ami életkorban és érettségben megfelel és a szülők is „magukénak’ érzik. Ugyan mindig házi feladatként hivatkozom a játékokra, de ez a mindennapokba könnyen beilleszthető játék- ami azért annyira már nem is feladat. Fontos, hogy a baba szeresse! Sok sok pszichológiai kutatás bebizonyította már, hogy az agy akkor tanul, ha élvezzük a tevékenységet. Ha fáj vagy nem jó a babának és sírás az egész, akkor abból nem fog profitálni és a szülő is csak a végét várja az egész folyamatnak. Biztatjuk a szülőket, hogy élvezzél ezt az időszakot!! Ez egy annyira cuki és visszahozhatatlan időszak. Feleslegesen SOHA nem tanácsolunk TERÁPIÁS folyamatot. Nem gyorsítjuk a gyerek mozgásfejlődését, alkalmazkodunk a család lehetőségeihez, kedvesek és türelmesek vagyunk💕 és nagyon szeretjük amit csinálunk 💕 bízom benne, hogy ez átjön a szülőknek is, akkor is ha preventív jelleggel járnak hozzánk és akkor is ha folyamatos fejlesztésen vesznek részt nálunk. Mindannyian nagyon hálásak vagyunk a bizalmatokért💕🐦